Az idei nőnap egész jól telt. Csak 3 köszöntést kaptam. Egyet Erzse Tibortól (munkaugyiforum.hu), egyet a Kolozsi Jánostól (laknikell.hu) és egyet a Mr. Sale-től. Ez utóbbinak még értelme is volt.

Réges-régen volt egy cég, ahol a marketinges kolleganő meglovagolva ezt a vallási és nemzeti érzülettől mentes, ámde uniszexnek korántsem mondható ünnepet, küldött párszáz DM-et, egy bizonyos szolgáltatást promotálva. Jöttek is a vevők csőstül: férfiak és nők. A dolgozók, nem tudták mire vélni az ügyet, a kuponon női név van, de aki dolgoztatni akar férfi. Akkor most mi van? Ráadásul az akció adott napra volt érvényes, az adott napnak pedig 22 órakor vége, és már délután látható volt, hogy a felvett munkákat nem lehet még másnapra sem befejezni. A vége az lett, hogy leállítottuk az akciót, majd újraindítottuk. Közben egy csomó dühös ügyfelet szereztünk és egy rakás bevételtől estünk el. Amúgy pedig boldog nőnapot!
 

A Rákoczi úton sétálva lőttem pár képet:

Egy újabb uzsora pénzügyi cég, ami egyenesbe hoz. Csak nekem tűnik úgy, mintha a vonal pulzusra emlékeztetne... amit egyenesbe hoz egy jó kis "hitel"?

Már korábban is feltűnt, hogy két (néha 3) fajta Trója plakát díszítette Bp. utcáit. Most ugyenez lehet a helyzet az Abbával. Abba The Show, Abba World. A kép egyugyanazon hirdetőoszolpról készült.

Miért erőlteti a Posta a könyvek és a plüss-nyuszik értékesítését? Attól, hogy az ügyféltér egy sötét sarkába kitesznek egy dohányzóasztalt két postással, még többen vesznek? Érdekes feladat lehetne feldobni ezeknek az áruknak a forgalmát. Viszont a közvélekedés az, hogy a postára levelet és csekket feladni megyünk, és még a hosszú várakozás során sem jut eszünkbe vásárolni. Kíváncsi vagyok, mi erről a posta véleménye? Van-e jól működő postabutik? Lesz-e kampány az ilyen jellegű szolgáltatás erősítésére?

Tanácsadó, értékesítő, üzletkötő, sales-es. Mimi? Aktív marketinges koromban hajlottam arra, hogy az üzletkötőinket nevezzük inkább tanácsadóra. Több a bizalom egy tanácsadó iránt, meg aztán olyan rosszul hangzik az a szó, hogy üzletkötő. Viszont a legtöbb ügyfél tudja, hogyha azt látja egy névjegykártyán, hogy „tanácsadó” attól csak egy tanácsot fog kapni: vásárolj tőlem! Ebből a szempontból mindegy hogyan hívjuk.

Most olvastam egy honlapon: értékesítési tanácsadó. Micsoda? Értékesítésben ad tanácsokat? De hát ez egy fénymásoló cég. Javasolnám a nyomdai tanácsadó kifejezést. Még jobb lenne specializálni az értékesítőket. Az egyik mérnöki rendszerekkel kapcsolatos tanácsadó, a másik nyomtatott marketingkommunikációs tanácsadó, a harmadik pedig tranzakciós nyomtatási tanácsadó. Nekem úgy tűnne, hogy értik a dolgukat.
 

A képmutatás magasiskoláját valósította meg többszázezer forintból a Szerencsejáték Zrt. az Apa játszik fősorú kampányával. Társadalmi felelősségvállalás ide vagy oda, inkább mondanám a kampányt egyfajta internetes játékok ellenkampányának, mint CSR-nek.

Plakát: apa újra velünk játszik. Banner: „Apa játszik, és veszít… mindent, minket. Legyen újra játék.” Ráklikkelek, kérdőív. A tetején: Hiszünk a szerencsében. Most akkor hiszünk, vagy nem hiszünk?

És a sánta kutya: „Mértékletes szerencsejáték mellett, ha a játékszenvedély által megkísértett játékos inkább VELÜNK játszik, marad idő, kedv, energia a tét nélküli, felszabadult játékra is.” (A kiemelés az eredetiben van.) Lehet, hogy mások, máshol sokkal okosabbakat írnak majd erről a témáról. Megéri.
 

Pár embernek ingyen felajánlottam bannert a lap.hu oldalaimon. Azt hiszed elkészítették a bannert? Nem. Ha valami ingyen van, azt nem becsülik meg, vagy nem érdekli az embereket. Lehet, hogy nincs igazam, de eddig mindig így volt. Az is lehet, hogy rossz következtetést vonok le a dolgokból?

Egyszer olvastam egy írást, amiben a lottóról, mint Isten ujjáról írnak. Igen csekély az esély eltalálni 90-ből 5 számot. Mégis megél a Szerencsejáték Zrt. Ez jutott eszembe a következő esetről: A családunk lelkes Piroska-fogyasztó. Adva van 3 kupak, adva van boríték, útba esik a posta, 80 Ft nem sok. Mi 18 borítékkal pályáztunk. (Ennyi jött össze egy félév alatt, na!) A cég honlapja szerint 55.666 levél érkezett. Azaz 3092:1 volt az esély arra, hogy kihúzzanak a mi borítékaink közül egyet. (Másképpen: kicsivel több mint 0,032% esély. 4.453.280 Ft bevétel a postának, párezer fogyasztó adata és pár kiló lapított kupak a Szikravinnek. Azt el tudom képzelni, hogy a Posta mire használja a pénzt, a kupakok és a címek kapcsán már kicsit bizonytalan vagyok. Tavaly is játszottunk, és semmi küldeményt nem kaptunk a Szikravintől. Nohát! Nem építenek adatbázist? Miért nem? Nem éri meg? Nem is gondoltak rá? Nincs új termék, amiről írnának? További kérdések: a játék kapcsán jobban fogy a(z amúgy árban is elég jó) gyümölcsszörp? Vagy csak úgy ki lehet szórni 5,6M Ft-ot nyereményekre? Mi ennek a megtérülése? Kiszámolta valaki? Nagyon érdekelne.

Csipész cipője. A Kelenföldi pu. közelében készült a kép.

 Kedvezmény a Corvinban amputált nyugdíjasoknak:

ROHAAAAAAAAAAAAAAM! De merre is.

Szerda reggeli reklámblokkban hallottam. (Itt rövidítve írom csak.) 

- Fogalom?
- Igen.
- Sthil láncfűrész?
- Igen. Honnan tudtad?
- Mert mostanában mindig ez jár a fejemben.

Nagyon kreatív. Elképzelem, ahogyan az embernek a fejében jár a láncfűrész.

Egyik ügynökség sem szánta meg ezeket a szerencsétlen pártokat? Elnézegetve az MSZP minimál dizájnját, az MDF hegedűfejét, vagy az LMP országgyűlési választásokról visszamaradt plakátjait, igazán üdítő színfolt egy-egy fekete-fehér MKKP plakát.
 

Nem tudom, hogy vagytok vele, de ritkaszar plakátokkal kampányol az rtlxfaktor. OK, hogy a háttér stock fotó, már csak az kellett volna, hogy office képeket tegyenek eléjük az adott zsűritaggal. Az még jó lett volna. Vagy komolyan gondolták a dizájnt, vagy maga a csatorna sem bízik a műsor sikerében, és már elkezdte a spórolást.

Olvasva a netes megnyílvánulásokat, elég nagy az ellenállás a VV? és az xfaktor ellen. Szűk, de hangos réteg. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogyan lehet ezeket az embereket egy ilyen műsor mellé állítani. Talán sehogy, mert már maga a termék rossz.

Nem vagyok onlinemarketing- vagy seoguru. Csak érdekel. Ezért is bánt, ha egy neves nemzetközi cég bénázik. Nemrég még releváns kulcsszavakra ez első volt a copygeneral.hu most sehol nincs a keresők találati oldalán. 1000 sebből vérző oldal siralmas hibáktól szenved. Még jó, hogy a forrásban ott van a készítő cég neve: Web Design Factory s.r.o. Kerüld messze el!

<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" lang="hu" xml:lang="hu">
<head>
<title>Nyomtatás, másolás és befejező műveletek, Iroda | Copy General</title>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8" />
<meta http-equiv="Content-language" content="hu" />
<meta name="description" content="" />
<meta name="keywords" content="copy, general,SZOLGÁLTATÁSOK, Szkennelés, nyomtatás, másolás,Törzsvásárlói program, elektronikus dokumentumkezelés" />
<meta name="copyright" content="Copyright (c) 2008 Web Design Factory" />

 

Szándékosan nem OMG-ot írtam, de ez jutott eszembe, hogy megnézzem, mi hír a Budapest Európa TV vagy Budapest TV Európa háza táján. Az első hír a tűzoltóság okozta pusztítás volt a főoldalon, a második ez:

Müholdas sugárzás

Hatalmas érdeklődéssel zajlott le a BPETV meghíyásos pályázati eljárása a társaság müholdas sugárzására,és vételére.A győztes a sok neves társaság közül az a híres müholdas cég lett,aki többek között a Pannon GSM tulajdonosa is.A társaság nevét ny...

Tényleg senki nem nézi át közlés előtt? Ha már pongyola, legalább legyen helyesen írva, ne legyenek benne betűhibák. És még valami. A mondat első betűje előtt nem ártana egy space-t nyomni! 

"2010-ben új zenei stílus született" - hírdeti Havasi Balázs koncertjét (koncertfilmjét) a Klasszik Rádió. Nagy dolog ez, hogy hazánkfia a new age rögös ösvényére lép. De ne mondjuk már, hogy új stílus született. Ezt már kitalálták, zenélik sokan. Akire leginkább hasonlít a beharangozó után: Yanni. És nem bántjuk Balázst, gratulálunk. De a szövegíró visszavehetne egy cseppet.

A megnövekedett igény a mutatós reklám-anyagokra olykor kihozza a cégből a legrosszabbat is. Ki ne használt volna fel jogdíjköteles képet egy anyag díszítésére. Lebukni annál könnyebb. Íme egy példa:

Ezt a levelet kaptam a minap. Postai DM küldemény. Csomagolva. Milyen figyelmes.

A múlt héten kóstoltattak. Egy felejthető nevű túrós édes dolog volt, aminek a nevére tényleg nem emlékszem. Kis pultról kis hűtött édesség. Míg a kölcsönmunkaerő bontogatta a csomagolót, hogy hasznosan teljék az idő, tájékoztatott, hogy milyen súlyú, mennyibe kerül a termék. Ez megütötte a fülemet. Termék? Én terméket veszek? Nem hinném. A Tesco valószínűleg terméket vesz, legalábbis az áll a szállítólevélen. A „termék” nem érdekel, a „termék”re nincs szükségem, a „termék” úgy ahogy van, eladhatatlan. Nem is vettem.

Mennyivel inkább eladható lenne, ha finomságnak hívnák? Hmmm. Feltűnt, hogy az Auchanhoz képest a Tesco agyon van zsúfolva POS anyagokkal. Izgő-mozgó, LCD, karton: vásárolj, vásárolj, vásárolj! Ehhez képest a termékminta-osztogatás pofátlanul őszinte: Vegyél terméket. Te vennél?
 

Óhatatlanul előadódik, hogy fel kell hívni egy ügyfélszolgálatot. Nekem az utóbbi időben többször is volt rá szükségem. Tárcsázok, fizetem a percdíjat, ha éppen nem zöld szám. És mit kapok? Két perc reklámot, mindenekelőtt. Még két perc menüt, aminek a végén megtudom, hogy az ügyintézőt melyik gomb megnyomásával érem el. Értem, hogy amit lehet, géppel kell megoldani, mert az élőmunka drága. De amikor a cég szar el valamit (már elnézést, akkor) ne én fizessem a telefonköltségen keresztül az árát! Azt is értem, hogy egy jó marketingeszköz(nek tűnhet) az ember arcába tolni valami plusz terméket: ha már telefonál, biztosan érdeklődik, adjunk el neki valamit. Igenám, de miért telefonálok. Az esetek nagy részében, hogy valamit elintézzek, mert nem működik a dolog zökkenőmentesen, ergo a szolgáltatás, amit kapok: hibás. Nyílván én is, de mint ügyfél hibás lehetek, de ezt, ha már telefont ragadok, a legritkább esetben fogadom el. Egyszóval: ha lehetne soha semmit, nem vennék attól, akivel éppen gondom van. Egyet szeretnék: gyors, olcsó ügyintézést. Szeretnék rögtön egy emberrel beszélni, aki megérti és kezeli a problémámat. Így lennék egy elégedett ügyfél. És ha a beszélgetés végén még valamit kínálnak, sokkal nyitottabb lennék. „Néda, segítettek, jó cég ez, veszek még valamit.” Nem jól gondolom?

Tudja valaki, hogy ez micsoda?

http://sites.google.com/site/linkcszipbid/

Mindenki hallott az Auchan Dunakeszi láp-beépítési terveiről. Egy hónapja sincs, hogy megszűnt a PET palackok és egyéb újrahasznosító csomagoló anyagok visszagyűjtése. A kérdés, hogy mennyire őszinte a multi aggodalma a szebb környezetért. Megint kampánytéma a környezetvédelem? Kár érte, ha egy ekkora cég többet is tehetne érte. Mi a véleményetek?

Tegnap (azaz március 17-én) a Deák téren szálltak ki a metróból. Lépten nyomon Nagyítás lapot olvasgató utasokat lehetett látni. A 4. után gyanakodni kezdtem és összeállt éltem a gyanúperrel, hogy itt szervezett marketingkommunikációs megmozdulásról lehet szó.

1. A mozgólépcső mellett Nagyítás reklámok sora mellett haladtam el.
2. Az újságot nem osztogatták ingyen, hogy ilyen sok legyen belőle.
3. Minden utas hostess úgy fogta a lapot, hogy a címoldal jól látható legyen.

Mindezek ellenére beleültette a bogarat a fülembe. És szerinem nem csak nekem. Grat. 

Átneveztem a blogot. Egyre jobban zsongott egy név a fejemben. Egy név minden felett. Így lett a blog névadója Urbán Ildikó. Erősebb a fájdalomnál. Köszönjük! Változatlanul értékelhetetlen tartalom, de legalább jó ritkán.

Jó három hónapja (január 8-án) kaptam egy régi jó ismerősömtől egy sajtóközleményt, hogy a Scholz & Friends és a Triave együttműködik, ezentúl együtt látja el a Tui, Gulet, Terra és az Europapier ügynökségi feladatait. Aztán jött még egy levél, hogy a csatolt pdf hibás volt, itt a jó. Arról nem is beszélek, hogy egy tömeges kiküldés címzettjének egyike voltam. (Sok hasznos címet szerezhettem volna.)

Erhard Zelmer, új Business Development Director a következőképpen fogalmazott: "Nagyon örülök, hogy ebben a csapatban lesz alkalmam dolgozni. Meggyőződésem, hogy a Scholz & Friends a legjobb reklámügynékségek egyike, széles márka- és termékkompetenciával rendelkezik, nagyfokú hatékonyság és elismert kreativitás jellemzi. Ezek nagyon jó alapját képezik nemcsak közös ügyfeleink sikeres kiszolgálásának a továbbiakban, hanem mindenek előtt az új üzleteknek is."

Utánanéztem ki is a Scholz & Friends: a honlajukon egy nagy semmi fogadott. A baloldali menüben egyetlen magyar szó szerepelt, az is hibásan. A managment ismeretlen, a contact mindössze egy google térkép. Sajnos 3 hónap alatt sem sikerült feltülteni az oldalt... persze ez is a cipész cipője eset lehet.

Itt elérhető az oldal: http://www.s-f.com/budapest

Értem én, hogy kell a PR, de miért pdf? Miért nem sikerült elsőre elkészíteni? Miért nincs normális honlapja a budapesti irodának? És miért kaptam egyáltalán ezt a levelet?

Biztos vagyok benne, hogy Erhard jó ötletekkel kitesz magáért (ilyet vagy ilyet), de talán valaki szóljon neki, hogy 2010-et írunk, és van egy intrenet nevű dolog, amin a pdf sajtóközlemények küldözgetésén kívül sok más hasznos dolgot is lehet csinálni.

Bocs, Erhard!

Leleplező fotó! Vatera Vera visszatért Ausztráliából, és most 17-es számmal az Unicreditnél focizik!